A mozgásérzékelős reflektor olyan irányított fényű kültéri lámpa, amely felkapcsol, ha valaki megmozdul az érzékelési zónájában, majd a beállított idő letelte után magától kialszik. Egy reflektornál két irányt kell beállítani: hová világít a fej, és merre figyel az érzékelő – ez a kettő a ház falán ritkán esik pontosan egybe.
Ha mindkettő jó helyre néz, a kapu, a felhajtó vagy a hátsó bejárat éppen akkor világosodik ki, amikor odaér, és nem akkor, amikor már a zárral bajlódik a sötétben.
A legtöbb kültéri reflektorban passzív infravörös (PIR) érzékelő dolgozik. A lencse zónákra osztja a környezetet, az érzékelő pedig azt figyeli, mikor halad át egy meleg test egyik zónából a másikba. Ezért a keresztirányú mozgást észleli a legbiztosabban, aki viszont egyenesen felé sétál, azt később veszi észre. Ritkábban mikrohullámú (HF) érzékelővel is találkozni: ez vékony anyagokon, például üvegen át is „lát”, ezért kültéren könnyebben reagál a kerítésen túli forgalomra is.
Léteznek napelemes és leszúrható kerti változatok is. GU10 foglalatú reflektornál érdemes ellenőrizni, hogy az érzékelő relé kis LED-terhelés mellett is rendesen kapcsol-e, különben a lámpa villoghat vagy halványan derenghet.
A reflektor alján vagy az érzékelőfejen általában három kis tekerőt talál. Kiindulásnak ezek az értékek váltak be:
| Szabályzó | Mit állít | Szokásos tartomány | Ajánlott kiindulás |
|---|---|---|---|
| TIME | mennyi ideig ég a lámpa az utolsó mozgás után | kb. 10 mp – 6 perc | bejárat 1–2 perc, garázs elé 3–5 perc |
| LUX | milyen sötétben kezdjen működni | kb. 5–2000 lx | szürkületi állás, 10–30 lx körül |
| SENS | érzékenység, gyakorlatilag a hatótáv | kb. 2–12 m | éppen a figyelt terület széléig |
Beállításkor a TIME-ot tekerje minimumra, a LUX-ot pedig a nappali (napocska) állásba, hogy világosban is lássa, mikor kapcsol. Járja végig a kertet, pár fokonként korrigálja az irányt, végül állítsa be a végleges értékeket.
Nagy felületekhez, ahol komoly teljesítmény kell, a mozgásérzékelős LED reflektorok erősebb kategóriái jöhetnek szóba.
Ha a reflektor „magától” kapcsol fel, rendszerint szélben mozgó bokrok, autók, macskák vagy egy szellőző meleg levegője az oka. Csökkentse a SENS értéket, fordítsa el az érzékelőt, vagy takarja le a lencse egy részét a mellékelt árnyékolóval. Évente egyszer-kétszer törölje át puha ronggyal a lencsét, szedje le a pókhálót, és nézze meg a kábelbevezetés tömítését.
Először az irányt: az érzékelő nézzen arra, ahonnan érkeznek, a fény arra, ahol látni kell. Utána a TIME, a LUX és a SENS jön, a fenti táblázat szerinti sorrendben, próbasétákkal.
Alkonyatkor, amikor már szeretné, hogy a lámpa működjön, tekerje a LUX-ot a holdacska felől lassan a napocska felé, amíg mozgásra felkapcsol. Ezen a ponton hagyja – innentől csak ennél sötétebben reagál.
Vagy folyamatosan mozgást, hőt érzékel (szellőző, faágak), vagy a TIME maximumon áll. Ha üres udvar mellett is folyamatosan ég, gyakori ok a túl kicsi LED-terhelés a relén, illetve egy meghibásodott érzékelő.
A beépített érzékelős reflektort ugyanúgy kell bekötni, mint bármely lámpát: fázis az L, nulla az N, védőföld a PE kapocsba. Az előtte lévő villanykapcsolónak bekapcsolva kell maradnia. A 230 V-os hálózatra kötést bízza villanyszerelőre.
Igen, a különálló érzékelők kimenetei párhuzamosan köthetők ugyanarra a lámpára, így bármelyik felkapcsolhatja. Fordítva is működik: egy érzékelő több reflektort is kapcsolhat, ha az összteljesítmény belefér a relé terhelhetőségébe.
Ha még a lámpa típusát keresi – keskeny spotot, széles fényt vagy leszúrható kerti reflektort –, érdemes a kültéri reflektorok alaptípusaival kezdeni.
