Az art deco csillár a húszas-harmincas évek nagypolgári lakásainak központi darabja volt, és ma is ugyanazt csinálja: kijelöli a szoba közepét. A formanyelv mértani – lépcsőzetesen szűkülő tányérok, bordázott vagy kannelúrás üvegtestek, sugarasan kifutó karok, tejfehér opálüveg és fényes réz vagy króm. A díszítés soha nem indázik: minden ismétlődés szabályos, és a test két oldala tükörképe egymásnak.
A csillár árát és hatását nem a stílus, hanem a sziluett dönti el. Egy art deco tányércsillár teljesen más fényt ad, mint egy gömbfüzér, pedig mindkettő ugyanabból az évtizedből származik. Mielőtt méretet választanál, döntsd el, milyen fényre van szükséged a tér közepén.
Art deco csillársziluettek és a fényük jellege SziluettMit ad a fény szempontjábólHová való Lépcsős tányér (zikkurat)Zárt alsó felület, a fény nagy része a mennyezetre megy, a tér közvetett fényt kapNappali, hálószoba – ahol nem kell éles asztalfény Lefelé nyíló opálüveg búraEgyenletes, szórt lefelé irányuló fény, nincs csillanás, nincs éles árnyékÉtkezőasztal fölé, ahol az arcokat is meg kell világítani Gömb- vagy hengerfüzérTöbb kisebb fénypont különböző magasságban, csillogó, rétegzett hatásMagas előtér, lépcsőház, galéria fölé Sugaras karos testVízszintesen szétosztott fény, széles kúp, a falakat is ériNégyzetes nappali, ahol a tér közepe a hangsúlyAz étkezőasztal fölé kerülő csillárnál a búra alsó pereme az asztallaptól 70–80 cm-re álljon. Ennél feljebb a fény szétterül és megvilágítja a szemet is; ennél lejjebb takarja a szemben ülőt. A csillár átmérője az asztal szélességének körülbelül a fele-kétharmada legyen, és minden oldalon maradjon legalább 15 cm szabad hely az asztal széléig.
Szoba közepére, átjárható térbe a búra alsó pereme a padlótól legalább 210 cm-re kerüljön. Ez az a pont, ahol az art deco a legtöbb bosszúságot okozza: a stílus vastag falú, présüveg búrái nehezek, a többkaros, fémtestű darabok pedig több kilósak is lehetnek. Egy egyszerű mennyezeti dűbel ehhez kevés. Vasbeton födémbe fémdűbel, gerendás vagy gipszkarton mennyezetbe a tartószerkezetre kötött rögzítés kell, és ha a méretet még mérlegeled, a art deco mennyezeti lámpa oldal végigveszi a lapos, mennyezethez simuló alternatívákat is.
Az opálüveg az art deco csillár lelke. A tejfehér üveg nem átereszti, hanem szórja a fényt, így a búra teljes felülete világít – ez az, amitől a lámpa kikapcsolva is telt marad, bekapcsolva pedig nem vakít. Cserébe vastag és nehéz, és ha egy tányér eltörik, pontos átmérőjű pótlás kell hozzá; vásárlás előtt érdemes megnézni, hogy a búra szabványos peremmérettel készül-e.
A bordázott, kannelúrás üveg ellentétes elven működik: átlátszó, és a fényt vonalakra bontja. Ilyen búrába matt gömbizzó nem való, mert kioltja a rajzolatot. Hosszított, látható izzószálú dekorizzó adja vissza azt a csillogást, amiért a bordázás készült.
A réz és a króm lakkozott felület. A lakk addig védi a fémet, amíg ép – a fémpaszta, a súrolószer és az alkoholos tisztító átvágja, és a réz utána foltosan sötétedik. Száraz vagy alig nedves puha kendő az egyetlen helyes ápolás, és mivel a csillár a legritkábban letörölt lámpa a lakásban, érdemes a leszerelhető búrákkal készült szerkezetet előnyben részesíteni.
Három stílust szokás összekeverni vele, és mindhárom más évtizedet és más ösztönt képvisel.
Ha a lakásban több helyiséget is ebben a formanyelvben rendeznél be, a art deco lámpa áttekintés végigveszi, melyik szobába melyik lámpatípus kerüljön.
A karos és füzéres art deco csillárok jellemzően E27 vagy E14 foglalattal készülnek, 230 V hálózati feszültségre. A színhőmérséklet itt nem ízlés kérdése: 2700 K a semleges alap, 2200 K a korhű, borostyános fény. A 4000 K fölötti neutrális vagy hideg fény a rezet szürkére viszi, az opálüveget kékesre, és egy pontos formájú csillárt is irodai lámpatestté változtat.
Soktagú csillárnál a fényerőszabályzás többet ér, mint a nagyobb teljesítmény. Nyolc fényponttal teljes fényen kevés lakótér marad kellemes; félrevett fényerőn viszont pontosan az a rétegzett, csillogó hatás jön elő, amiért a szerkezet készült. Ehhez kifejezetten dimmelhetőnek jelölt LED-izzó és a terheléshez illő szabályzó kell.
Nyolcvan-kilencven centis asztalszélességnél 40–50 cm átmérő a jó arány, 100 cm fölött 55–65 cm. Hosszú, téglalap alakú asztalnál egyetlen nagy test helyett két kisebb, azonos csillár is jó megoldás – ez a húszas évek éttermi világításának bevett képlete volt.
Lelógó, füzéres test nem. Lapos tányércsillár vagy rövid függesztésű, mennyezethez közeli test viszont igen, ha a búra alsó pereme legalább 210 cm magasan marad, és nem esik átjáróba.
Átlátszó burájú, hosszított izzószálú dekor LED-izzó, meleg fényszínnel. A matt vagy tejfehér izzó egyenletesen világítja meg a búrát, és ezzel eltünteti a bordázás rajzolatát, ami a fő stílusjegy.
Száraz vagy alig nedves mikroszálas kendővel, semmilyen fémpasztával vagy súrolószerrel. A rézfelület lakkozott, a paszta a lakkot bontja meg, és a fém utána foltosan oxidálódik – ez visszafordíthatatlan.
Igen, ez a stílus egyik erőssége. A mértani forma és a fekete-arany kettős jól viseli a sima felületű, letisztult bútort. Rusztikus gerendával, kovácsoltvassal vagy nyers fával viszont nem működik – ott a csillár idegen testként áll a térben.
