Az art deco asztali lámpa az a lámpatípus, amelyben a stílus a legtöbb anyagát megmutatja: a talpban márvány vagy ónix, a száron csiszolt réz vagy króm, a búrában bordázott vagy tejfehér opálüveg. Kis tárgy, de közelről nézzük, ezért itt látszik a legjobban, hogy a bordák egyenletes közökkel futnak-e, és hogy a lépcsőzés szabályos-e. A húszas-harmincas évek asztali lámpái nem véletlenül lettek gyűjtői darabok: kézzel csiszolt üveggel és tömör fémmel készültek.
Asztali lámpa alatt három, egymással fel nem cserélhető dolgot értünk, és a különbség nem stílus, hanem magasság és fényirány kérdése. Mielőtt formát választanál, döntsd el, melyik feladatot kell ellátnia.
Hová kerül az asztali lámpa, és mekkora legyen HelyzetTeljes magasságFényirányMire figyelj Komód, tálalószekrény, könyvespolc40–55 cmFel és le egyaránt, szórtAz ernyő alsó pereme álló szemmagasság alatt maradjon, hogy ne lásd az izzót Kanapé melletti kisasztal50–65 cmLefelé, olvasáshozÜlő szemmagasság 105–120 cm: az ernyő alsó pereme ez alatt legyen Éjjeliszekrény35–50 cmSzűk, lefelé irányuló kúpKapcsoló a lámpán, ne a kábelen; alacsony fényerő is legyen Íróasztal, munkalap40–50 cm, állítható karCélzott, oldalról érkezőA fény a nem író kéz felől jöjjön, hogy a kéz ne vessen árnyékotAz art deco a felső három helyzetben van igazán otthon. Íróasztalra a korszakból a rugós ellensúlyos, állítható karú munkalámpák maradtak fenn, azoknak viszont más a formanyelvük – dísztelenek, mert a szerkezet a lényeg.
A márvány és az ónix talp adja a stílus jellegzetes súlyát, és ennek gyakorlati haszna is van: a nehéz talpú lámpát nem lehet véletlenül lerántani a kábelnél fogva. Cserébe mindkét kő porózus és savérzékeny. Citromlé, ecetes tisztító, borfolt maratja a felületet, és a folt nem jön ki. Asztali lámpánál ez nem elméleti veszély, mert a talp pontosan azon a felületen áll, ahol folyadék van. Semleges kémhatású tisztítószer és azonnali feltörlés a válasz.
A réz és a króm lakkozott. Amíg a lakkréteg ép, a fém nem oxidálódik – a fémpaszta, a súrolószer és az alkoholos tisztító viszont átvágja, és a réz utána foltosan sötétedik. Száraz vagy alig nedves puha kendő az egyetlen helyes ápolás.
Az opálüveg búra szórja a fényt, ezért a teljes felülete világít: ez az a hatás, amiért az art deco asztali lámpa kikapcsolva is teltnek látszik. A bordázott, kannelúrás üveg ellenkezőleg működik: átlátszó, és vonalakra bontja a fényt. Ebbe nem való matt gömbizzó, mert kioltja a rajzolatot – hosszított izzószálú, átlátszó dekor LED-izzó adja vissza azt a csillogást, amiért a bordázás készült.
Az asztali lámpák többsége E27 vagy E14 foglalatú, 230 V-os hálózatra. A színhőmérséklet itt nem stílusdíszítés: az art deco a korabeli izzólámpák borostyános fényére épült, tehát 2200–2700 K a hiteles tartomány. A 4000 K fölötti fény a rezet szürkévé, a márvány erezetét élettelenné teszi.
Két apróságon áll vagy bukik a napi használat. Az egyik a kapcsoló helye: az éjjeliszekrényre kerülő lámpánál a testen lévő forgókapcsoló vagy nyomógomb sokkal használhatóbb, mint a kábelbe kötött görgős kapcsoló, amit sötétben keresgélni kell. A másik a fényerőszabályzás: a talpba épített, több fokozatú érintőkapcsoló vagy a dimmelhetőnek jelölt LED-izzó egy olvasólámpát esti hangulatfénnyé is átalakít.
Az art deco asztali lámpa tükör mellett, lakkozott vagy furnérozott bútoron, sötét faburkolat előtt mutat a legjobban, mert a stílus a visszaverődéssel dolgozik. Párban használva erősebb: két azonos lámpa egy tálalószekrény két végén pontosan az a szimmetria, amit a korszak keresett.
Amivel nem működik: nyers fa, kovácsoltvas, gerenda. Ha a lakás inkább ebbe az irányba tart, más stílus kell. És ha az asztali lámpa mellé a szoba többi rétege is hiányzik, a art deco lámpa áttekintés végigveszi, mi kerül a falra és a mennyezetre; az olvasósarok álló megoldásait pedig az art deco állólámpa oldal tárgyalja. A tér közepére szánt központi darabhoz az art deco csillár ad méret- és függesztési számokat.
Az ernyő alsó átmérője nagyjából a lámpatalp átmérőjének két-háromszorosa, magassága pedig a lámpatest teljes magasságának körülbelül a harmada. A biztos ellenőrzés egyszerű: az ernyőnek teljesen takarnia kell a foglalatot, ha a szokásos használati magasságból ránézel.
Mert a talpa tömör kő vagy öntött fém, a búrája pedig vastag falú présüveg. Ez a korszak szerkezeti sajátossága, nem hiba – és ez tartja stabilan a lámpát egy magas, keskeny testnél is.
Igen, ha 35–50 cm közötti a teljes magassága, és a kapcsolója a testen van. A nagy, ernyős darabok a komódra valók: éjjeliszekrényen a széles ernyő elveszi a helyet a könyvtől és a pohártól.
Opálüveg vagy szöveternyő alá bármilyen meleg fehér LED-izzó jó, mert nem látszik. Átlátszó vagy bordázott üvegbe kizárólag dekor, hosszított izzószálú izzó való – a matt gömb kioltja az üveg rajzolatát.
Puha, alig nedves kendővel és semleges kémhatású tisztítószerrel. Savas szer, vízkőoldó és citromos tisztító matt foltot mar a márványba és az ónixba, ami nem javítható otthon.
