A design függőlámpa az a lámpafajta, ahol a rajz és a geometria elválaszthatatlan: a búra formája határozza meg, honnan látszik a fényforrás, a felfüggesztés hossza pedig azt, hogy vakít-e. Ezért a jó választás két számmal kezdődik – az asztal hosszával és a belmagassággal –, és csak utána jön az, hogy melyik forma tetszik.
A függőlámpa akkor jó, ha az asztallapot világítja meg, nem a szemben ülő arcát. Az alábbi értékek 74–76 cm-es szabványos asztalmagassággal számolnak, és a búra alsó élétől az asztallapig mért távolságra vonatkoznak.
Asztalméret, darabszám, búraátmérő és belógás AsztalFüggesztékek számaBúra átmérőjeBelógás az asztallap fölöttEgymás közti tengelytáv Kerek, 90–110 cm135–45 cm70–80 cm– Négyszögletes, 120–140 cm1 nagy vagy 2 kicsi40–50 cm, illetve 20–25 cm70–80 cm60–70 cm Négyszögletes, 160–180 cm2–320–30 cm72–82 cm55–65 cm Hosszú, 200–240 cm320–30 cm75–85 cm60–70 cm Konyhasziget, 180–200 cm2–318–28 cm75–90 cm a pult fölött60–75 cm Kisasztal, éjjeliszekrény helyett112–20 cmA laptól 45–60 cm–A darabszámnál egy szabály elég: a szélső búrák tengelye maradjon legalább 25–30 cm-re az asztal végétől, különben a sor kilóg, és a fény a padlóra esik. Páratlan szám nyugodtabb képet ad, mint páros, kivéve a konyhaszigetet, ahol a pult hossza dönt.
Ez a függőlámpa egyetlen igazi mérnöki kérdése, és a tervek fele erre válaszol. Az étkezőasztalnál az ülő szemmagasság 110 és 125 cm között van a padlótól. Ha a búra alsó pereme ez alá kerül, senki nem lát bele; ha fölé, mindenki a fényforrást nézi majd vacsora közben. A 74 cm-es asztallap fölött 70–80 cm belógás pontosan ezt a takarást adja.
Poul Henningsen ezt a problémát nem függesztési magassággal, hanem magával a búrával oldotta meg: egymás fölé rétegzett ernyők, amelyek minden szokásos nézőpontból eltakarják az izzót, miközben a fény a rések között kijut, részben lefelé, részben oldalra. Az ilyen test magasabban is lóghat vakítás nélkül. Alvar Aalto kúpos, fehér belsejű búrája a másik iskola: szűk, kemény fénykúpot rajzol az asztallapra, a szoba többi része sötét marad – étkezőbe kiváló, nappaliba nem.
A harmadik eset a csupasz vagy áttetsző búra. Ott a fényforrás a kép része, tehát a fényforrás formája és a fény színe ugyanolyan tervezési döntés, mint a lámpatesté. Aki üvegbúrás függesztéket vesz, számoljon vele, hogy egy hideg, éles fényű fényforrással az egész hatás elveszik.
A függeszték a mennyezeti kiálláson lóg, takarórózsával fedve. Három dolgot érdemes vásárlás előtt megnézni. Az első a kábelhossz és annak rövidíthetősége: a legtöbb testnél a vezeték 120–200 cm, és a takarórózsában vagy a búránál rögzíthető rövidebbre – de nem mindegyiknél, és a fémrudas felfüggesztéseknél egyáltalán nem, ott a rudak számával lehet állítani.
A második a tömeg. Egy 5 kg alatti test általában a gyári mennyezeti tiplivel is elbír, ennél nehezebbnél a födém anyaga dönt: gipszkartonba önmagában nem való, ott a tartószerkezetig kell rögzíteni. A harmadik a kiállás helye: ha az étkezőasztal nem a plafonkiállás alatt van, a kábel mennyezeti tartóra fűzhető, és a búra oda kerül, ahová kell.
A hálózat 230 V, a szokásos foglalat E27, kisebb búráknál E14 vagy G9, irányított fejeknél GU10. Lakótéri védettség IP20, ami azt jelenti, hogy zuhany vagy kád fölé nem való.
A függeszték az egyetlen lámpafajta, amelyik szabadon lóg a térben, tehát az anyaga nemcsak látszik, hanem viselkedik is. A vékony, sodrott fémlemez könnyű, viszont a rezgésre és a huzatra érzékeny: nyitott konyhában, ahol a páraelszívó és a szellőzés dolgozik, egy 20 cm-es alumíniumbúra órákig lengedezik. A tömör, mélyhúzott acél nehezebb, és megáll a helyén. A fúvott üveg falvastagsága 3–5 mm körül mozog; ez az, ami miatt egy azonos átmérőjű üvegbúra a fémnek akár háromszorosát nyomja, és emiatt kell a rögzítést komolyabban venni.
A felület a fényt is átírja. A kívül matt, belül fényes fehér búra a legmegbocsátóbb: rejti a foglalatot, és lágy peremet rajzol az asztalra. A kívül-belül fémfényű test csillogó pontokat vet a lapra, ami poháron és tányéron mutatós, papíron zavaró. A textilbevonatú és a papírbúra oldalra is enged fényt, tehát a szoba egészét emeli, viszont az asztalon kevesebb marad. Ha egyetlen szempontot érdemes komolyan venni, az ez: mit akarsz látni az asztalon, és mit a szoba többi részén.
Az asztal fölött nem, mert oda senki nem áll be. A megérzés azért csal, mert állva nézzük a lámpát, és akkor tényleg alacsonynak tűnik – ülve viszont éppen ez adja a takarást és a meghitt fénykört. Ha az asztal mellett rendszeresen elmennek, told a búrákat az asztal tengelyébe, és mérd meg a szabad magasságot a széle mellett.
A pult fölé nem. A függeszték a szigetet és az étkezőrészt világítja meg, a munkapulton viszont a saját árnyékodban dolgoznál – oda a felsőszekrény alá szerelt fény való. A kettő nem helyettesíti egymást.
A dohányzóasztal 40–45 cm magas, a kanapén ülő szemmagasság 100–110 cm. Ebből az következik, hogy a búra alsó éle 130 cm körül legyen a padlótól, és a testnek takarnia kell alul, különben szemben ülve belelátsz. Ha átjárás is van mellette, inkább told a fal felé.
Egy asztal fölé azonos, mert a sor akkor olvasható egy tárgyként. Különböző magasságban lógó, eltérő méretű búrák nagy légterekbe valók, lépcsőházba vagy galériás terekbe, ahol a csoport önálló látvány, nem asztali fény.
Nagyon. A fehér belső felület lágyítja és lefelé tereli a fényt, a fémszínű, csiszolt belső csillanást és foltokat rajzol az asztallapra, a matt fekete belső pedig elnyeli a fény jelentős részét – ez utóbbi mutatós, de sokkal erősebb fényforrást kíván. A leírásokban ez a legritkábban feltüntetett, mégis a leginkább érzékelhető adat.
