A retro asztali lámpa az ötvenes-hatvanas évek egyik legjobban eltalált tárgytípusa: az évtized találta ki a tejüveg gombabúrás éjjeli lámpát, a rézrudas dönthető fejet és a fehér belsejű kúpos fémbúrát. Mindhárom ugyanarra a kérdésre válaszol – hogyan legyen fény a bútorlap fölött úgy, hogy a fényforrás sehonnan ne vágjon szembe.
Az asztali lámpánál a búra a lámpa. A talp adja a súlyt és a fémszínt, a fény jellegét viszont teljes egészében a búra anyaga és formája dönti el. Ezért érdemes a búratípus felől választani, nem a sziluett felől.
Búratípusok az ötvenes-hatvanas évek asztali lámpáin BúraAnyagFényeloszlásTeljes magasságHova való Gomba, félgömb alakúTejüveg réz vagy króm talponMinden irányba szórt, vakításmentes28–42 cmÉjjeliszekrény, komód Kúpos, lefelé nyílóFestett fémlemez, fehér belsővelSzűk kör a laton, oldalra alig35–50 cmÍróasztal, konzolasztal Henger, egyenes falúSzövet vagy pergamenFel és le nyitott, oldalra szórt40–55 cmTálaló, fotel melletti kisasztal Üveggömb fémgyűrűbenOpál vagy enyhén füstös üvegTeljesen körkörös, lágy25–35 cmPolc, ablakpárkány, hálószoba Dönthető fémfej karonSárgaréz rúd, lakkozott fejIrányítható, szűk kúpKar 30–50 cmÍróasztal, olvasósarok Kettős búraFém külső, opál belsőLefelé erős, oldalra tompított35–45 cmMunkalap, konyhapult végeA tejüveg félgömb azért lett a korszak alapdarabja, mert egyszerre oldott meg két dolgot: a fényforrást teljesen eltakarja, és közben az egész búra fénylik, tehát maga a lámpa lesz a fényforrás. Ez éjjeliszekrényen a legjobb megoldás, amit valaha kitaláltak – nincs olyan fekvő helyzet, amelyikből becsillanna.
Két dolgot érdemes megnézni rajta. Az egyik az üveg egyenletessége: a jó opálüveg átvilágítva sehol nem világosabb, a gyengénél kirajzolódik a fényforrás körvonala. A másik a talp tömege. A félgömb magasan van a súlyponthoz képest, tehát könnyű talppal az egész test billeg; egy 30 cm-es gombabúrás lámpa 1,5–2,5 kg körül van, és ez nem véletlen.
A talpaknál a sárgaréz a meghatározó, mellette a fekete és a fehér lakkozott fém, ritkábban tölgy vagy dió gyűrű a búra és a szár találkozásánál. A réz idővel sötétedik, és a korszak nyelvén ez nem hiba – a selyemmatt, enyhén sötétített felület a hiteles, nem a tükörfényes.
A textilbúránál egy adat számít igazán, és szinte soha nincs feltüntetve: a belső bélés színe. A fehér bélés semleges, meleg fényt ad; az aranyszínű melegít és sárgít; a fekete elnyeli a fény felét, tehát ugyanahhoz a fényhez sokkal erősebb fényforrás kell. Ha a leírásban nincs róla szó, a képen a búra alsó nyílásán rendszerint látszik.
A sodrott, textilborítású vezeték a korszak képének része, ma is így készülnek az ebben a formanyelvben tervezett testek – de már 230 V-ra méretezett, szabványos anyagokkal. A kapcsoló helyét érdemes komolyan venni: éjjeliszekrényen a testen ülő, fekve elérhető kapcsoló a jó, a padlóig lógó zsinór ott a legrosszabb megoldás.
Két szám elég. A búra átmérője ne legyen szélesebb a bútorlap mélységének a felénél – egy 35 cm mély éjjeliszekrényen ez 17–18 cm-es búrát jelent, ami éppen a kisebb gombabúrák mérete. A teljes magasság pedig maradjon a lap szélességének harmada alatt. Ez a két arány az oka annak, hogy a korszak asztali lámpái kis szobában is jól mutatnak: eleve kisebbek, mint amit ma automatikusan választanánk.
Komódon és tálalón megfordul a helyzet: ott a nagyobb, henger alakú textilbúra a jó, mert a bútor tömege elbírja, és a fal felé szórt fény felszabadítja a szoba hátterét.
Fekve, könyvhöz éppen elég, mert a búra közel van a laphoz és nem vakít. Hosszabb olvasáshoz viszont kevés a kontraszt: a fény minden irányba egyformán oszlik, tehát a lapon nem lesz külön fénykör. Ha esténként órákat olvasol, a dönthető fejű, karos test vagy egy fali kar a jobb választás.
28–42 cm teljes magasság és 18–25 cm búraátmérő az a tartomány, ahol az ébresztőóra és a könyv is elfér mellette. A gyakori hiba a túl nagy test: 50 cm fölött a búra a fejed fölé kerül, és fekve belelátsz.
A legtöbb esetben semmit – éppen ettől lesz jó a felület. Ha egyenletessé szeretnéd tenni, puha ronggyal és semleges tisztítóval törölhető; a savas rézpaszta viszont tükrösre marja, és onnan nincs visszaút. Lakkozott felületnél a lakk sérülése okoz foltosodást, azt nem lehet visszapolírozni.
Meleg, 2700 K körüli fényszín, mert a korszak lámpái erre lettek rajzolva – hideg fényben a réz zöldesnek látszik. A foglalat a nagyobb búráknál E27, a kisebbeknél és a gömböknél E14 vagy G9. Éjjeliszekrényre érdemes szabályozható fényforrást venni, ott ez a legtöbbet érő szempont.
A retro a forma és az arány kérdése: ha a búra és a talp az ötvenes-hatvanas évek geometriáját követi, akkor retro, akkor is, ha idén készült. A vintage a felületről szól – patinás fém, kopás, füstös üveg –, tehát ott azt kell megnézni, hogy az öregítés egyenletes és szándékos-e.
