A kültéri mozgásérzékelős mennyezeti lámpa az előtető, a tornác vagy a kocsibeálló mennyezetéről világít, és csak akkor kapcsol fel, amikor valaki a közelébe ér; néhány másodperc vagy perc múlva magától lekapcsol. A lefelé néző érzékelő a lámpa alatti teljes kört figyeli, így mindegy, melyik oldalról lép be valaki a fedett részre.
Mielőtt típust választ, két dolgot érdemes eldönteni: honnan kapja az áramot a lámpa, és valóban mennyezeti lámpa kell-e, vagy egy fali lámpa, esetleg egy reflektor oldja meg jobban a feladatot.
Hálózati, napelemes vagy akkumulátoros?
-
Hálózati lámpa (230 V, a köznyelvben gyakran 220 V-os): ez a legerősebb és a legmegbízhatóbb, időjárástól függetlenül minden este ugyanúgy működik. Bekötést igényel, ezt villanyszerelő végezze, a kültéri áramkört pedig 30 mA-es FI-relé (áram-védőkapcsoló) védje. Ha a lámpa előtt fali kapcsoló is van, annak bekapcsolva kell maradnia, különben az érzékelő nem kap áramot.
-
Napelemes lámpa: nem kell vezeték, és nincs áramköltség. Tető alatt viszont a beépített panel alig lát napot. Mennyezetre az a változat való, amelynek külön, kábelen lógó napeleme van, mert ezt a tetőre vagy egy napos falrészre lehet tenni. Rövid téli nappalokon így is kevesebb ideig világít.
-
Akkumulátoros vagy elemes lámpa: pár csavarral felszerelhető, ezért kerti faháznál, bérelt lakás bejáratánál praktikus. Rendszeresen tölteni vagy elemet cserélni kell, és a fényereje szerényebb.
Az előtető vagy a kocsibeálló mindennapi világítására a hálózati lámpa a kézenfekvő megoldás, a napelemes és az akkus inkább kisegítő. A napelemes, mozgásérzékelős lámpákról bővebben: napelemes mozgásérzékelős lámpák.
Mennyezeti lámpa, fali lámpa vagy reflektor?
A mennyezeti lámpa ott jó, ahol tető van fölötte, és ahová több irányból is érkeznek: tornác, kocsibeálló, kapualj, fedett lépcső. A fali lámpa érzékelője csak maga elé, legyezőszerűen lát, ezért annál a bejárati ajtónál jobb, ahová egyetlen irányból vezet az út. A mozgásérzékelős LED reflektor messzire és nagy felületre világít, például az udvarra vagy a kocsibejáróra, a közvetlenül alatta lévő teret viszont nem teszi kellemesen láthatóvá, és könnyen vakít.
A fényforrás is döntés. A beépített LED-es lámpa lapos, karbantartást nem kér, de ha a LED-modul tönkremegy, rendszerint az egész lámpatestet cserélik. Az E27-es vagy GU10-es foglalatos lámpákhoz a fényforrás sokszor nem tartozék, így a fényerőt és a színhőmérsékletet magunk választhatjuk meg. Mozgásérzékelő mellé LED-izzó kell: a kompakt fénycső lassan melegszik fel, és a sűrű kapcsolgatást sem bírja.
PIR vagy radaros érzékelő?
A termékleírásban kétféle érzékelővel találkozik. A PIR (passzív infravörös) a testhőt figyeli: az előtte elhaladót gyorsan észreveszi, a felé egyenesen közeledőt kicsit később, a kánikulai estéken pedig, amikor a térkő és a levegő is meleg, tompábban reagál. A radaros, más néven mikrohullámú vagy HF érzékelő gyenge jelet sugároz, és a visszaverődést figyeli. Hőmérséklettől független, a kis mozgást is észleli, és rejtve marad a burkolat alatt, de átlát a fakapun, üvegen, műanyagon és vékony falon; a fém megállítja.
Nyitott előtető alá a PIR is bőven elég. Zárt, fűtetlen garázsban, ahol télen fagy, nyáron hőség van, a radaros érzékelő kiszámíthatóbban működik.
Jellemző értékek helyszín szerint
Az alábbi számok tájékoztató jellegűek, a pontos adatokat mindig az adott lámpa adatlapján ellenőrizze.
| Helyszín |
Szerelési magasság |
Érzékelő beállítása |
Védettség és fény |
| Bejárati előtető |
2,3–2,7 m |
rövid hatótáv, 1–2 perc |
IP44, 400–800 lm, meleg fehér |
| Tornác, hosszú fedett folyosó |
2,4–2,8 m |
közepes hatótáv; egy érzékelő több lámpát is kapcsolhat |
IP44–IP54, 400–800 lm |
| Kocsibeálló |
2,2–3 m |
6–8 m, 3–5 perc a kipakoláshoz |
IP54–IP65, ha beveri az eső; 1000–2000 lm, semleges fehér |
| Filagória, pergola |
2,4–3 m |
hosszú idő, mert ülve keveset mozgunk |
IP54–IP65, 600–1000 lm, meleg fehér |
| Fűtetlen garázs, kapualj |
2,4–3 m |
radaros érzékelő, a teljes terület |
IP44; az üzemi hőmérséklet gyakran –20 °C-tól indul |
Ha túl gyakran vagy túl későn kapcsol
A legnagyobb hiba a maximális hatótávolság „biztos, ami biztos” alapon. Ilyenkor a lámpa az utcán elhaladó autókra és a szomszéd macskájára is felgyullad, és a család hamar oda sem figyel rá többé.
Ha a lámpa éjjel magától villan fel, nézze meg, nem lóg-e pókháló vagy borostyán az érzékelő előtt, és nem fúj-e rá meleg levegőt egy klíma kültéri egysége. Ha későn kapcsol, valószínűleg pont az út fölött van: kicsit oldalra helyezve az érkező keresztezi az érzékelési mezőt, és a fény hamarabb felgyullad. Évente egyszer-kétszer törölje át a burát puha, nedves kendővel, oldószer nélkül.
Gyakori kérdések
Felszerelhetek beltéri mozgásérzékelős lámpát kültérre?
Nem ajánlott. A beltéri lámpák gyakran IP20-as védettségűek, a pára és a beverődő eső tönkreteheti őket. Kültérre legalább IP44 kell.
Télen is működik a vezeték nélküli, elemes lámpa?
Működik, de hidegben az elemek és az akkumulátorok kapacitása csökken, így a lámpa rövidebb ideig és gyengébben világít, és gyakrabban kell tölteni. A hálózati lámpa fagyban sem veszít a teljesítményéből.
Tehetek külön mozgásérzékelőt egy meglévő mennyezeti lámpához?
Igen, a kültéri mozgásérzékelő falra vagy mennyezetre szerelve a lámpa elé köthető. Pontosan a kívánt irányba állítható, és több lámpát is kapcsolhat, cserébe plusz doboz és plusz bekötés jár vele. Az E27-es foglalatba csavarható mozgásérzékelős izzó a legegyszerűbb, de a bura alatt rosszabbul lát.
Hogyan állítsam be az érzékelőt?
Általában három szabályzó van: hatótávolság, bekapcsolási idő és fényérzékenység. Kezdje kis hatótávval és rövid idővel, nézze meg este, majd lépésenként növelje.
Bekapcsol nappal is a lámpa?
Ha a lámpának van fényérzékelője, és alacsony értékre állítja, csak sötétedés után reagál a mozgásra.
Az érzékelő nélküli formákról, anyagokról és a felszerelésről bővebben: kültéri mennyezeti lámpák. Ha a mozgásérzékelő mellé külön alkonyérzékelőt is szeretne, olvasson tovább a mozgás- és alkonyérzékelős kültéri mennyezeti lámpákról.