A magánterületre szánt közvilágítási lámpa egy 3–6 méteres oszlopra szerelt LED-es lámpatest, amely egyenletesen világítja meg a kocsibejárót, a lakópark belső útját vagy a parkolót. A kerti lámpásokhoz képest magasabban ül, többszörös fényáramot ad, és az optikája az út mentén teríti szét a fényt, nem csak az oszlop körül dereng.
A közutak világítása az önkormányzat feladata, ezeket az MSZ EN 13201 szerint tervezik. Saját vásárlásra akkor kerül sor, ha az út vagy a terület magántulajdon: hosszú bejáró egy tanyához vagy hétvégi házhoz, néhány családi ház közös magánútja, társasházi udvar és parkoló, üzem vagy telephely belső útja.
A kerti állólámpa jellemzően 0,5–1 méteres, a díszes kerti kandeláber 2–2,5 méteres. Az utcai kivitel innen indul, és parkolóknál 8 méterig is felmegy. A különbség nem csak a magasság:
Sokan keresik a régi közvilágítási lámpatestek formáját: a karos, lámpásszerű fejeket, amelyek egy tanyaudvaron, kúria előtt vagy egy régi falu főutcáján is otthon vannak. Ezek egy része E27-es vagy E40-es foglalatot kap, az újabbak viszont többnyire a hagyományos forma mögé rejtett, beépített LED-modullal működnek. A modern, lapos LED-fej nappal szinte láthatatlan, és a fényét pontosabban irányítja. Választás előtt nézd meg a védettséget is: a keretes üvegű, retró lámpások gyakran kevésbé tömítettek.
A wattszám ma már keveset árul el. A LED-ek hatásfoka nagyjából 100 és bő 150 lm/W között mozog, így a lumen az, amit össze kell hasonlítani. Kiindulási értékek magánterületre:
| Terület | Fénypontmagasság | Oszloptávolság | Fényáram | Színhőmérséklet |
|---|---|---|---|---|
| Kocsibejáró, ház előtti út | 3–4 m | 10–15 m | 2000–4000 lm | 2700–3000 K |
| Lakópark vagy magánút | 4–6 m | 15–24 m | 3000–6000 lm | 3000 K |
| Társasházi vagy üzleti parkoló | 5–8 m | 18–30 m | 6000–12 000 lm | 3000–4000 K |
| Telephely, rakodóterület | 8–10 m | tervezés szerint | 10 000 lm felett | 4000 K |
Ökölszabály, hogy az oszlopok távolsága a fénypontmagasság háromszorosa-négyszerese legyen. A 3000 K-es fény lakókörnyezetben kellemesebb és kevésbé vonzza a rovarokat, a 4000 K parkolókban segíti a színek felismerését. A hideg, 6000–6500 K-es fény lakóutcában vakító és rideg hatású.
Az oszlop betonalapba, előregyártott talpba vagy karimás horgonykosárra kerül. A földkábel árokba, a bejáró alatt védőcsőbe fut. A 230 V-os bekötést, a kismegszakítót és az érintésvédelmi mérést villanyszerelő végezze. Alkonykapcsolóval a lámpa sötétedéskor magától felkapcsol, időkapcsolóval vagy dimmelhető tápegységgel (DALI, 1–10 V) éjfél után visszavehető a fényerő.
Általában semmi mérhetőt. Egy kis panelről töltött akkumulátor nem tud ekkora teljesítményt leadni egész éjjel. Nézd inkább a valós fényáramot lumenben, a panel méretét és az akkumulátor kapacitását.
Ahol a kábelezés hosszú és drága, igen: a mozgásérzékelő csak akkor ad teljes fényt, amikor valaki arra jár, így az akkumulátor tovább bírja. Télen azonban kevesebb a napfény, és a rövid napokon gyengébb lehet az üzemidő.
Egy 40 W-os lámpatest, amely alkonytól hajnalig, évente nagyjából 4000 órát világít, kb. 160 kWh-t fogyaszt. Éjféli dimmeléssel ennél jóval kevesebbet.
A közterületek világításáról az önkormányzat gondoskodik. Az oszlopok és lámpatestek lehetnek az önkormányzat vagy az áramszolgáltató tulajdonában; magánúton a telek tulajdonosáé vagy a közösségé.
Kétféleképpen. Ha a kar vagy az oszlopcsúcs átmérője illik az új fejhez, a legtisztább megoldás a teljes lámpatest cseréje egy LED-esre: egyenletesebb a fény, és a régi tömítésekkel sem kell bajlódni. Ha a régi búrát szeretnéd megtartani, az E40-es foglalatba LED-es fényforrás is kerülhet, de a nátrium- vagy higanygőzlámpához tartozó előtétet és gyújtót többnyire ki kell iktatni az áramkörből – ezt bízd villanyszerelőre. A régi reflektor nem LED-hez készült, ezért így szórtabb, kevésbé pontos lesz a fény.
Az alacsonyabb, járdára és ágyások mellé való lámpákról a kültéri lámpások között olvashatsz többet; ha csak érkezéskor kell fény, a mozgásérzékelős kerti állólámpák felé érdemes továbbnézni.
