A kristály csillár klasszikus változatai közül a Mária Terézia-stílusút a karjáról lehet felismerni: a fémvázat itt csiszolt üvegcsíkok borítják, így messziről úgy tűnik, mintha az egész csillár üvegből volna. Ezért a szakboltok az üvegvázas csillárok közé sorolják, szemben a fémvázasokkal, ahol a kristályfüggők egy látható fémkereten lógnak.
A név Magyarországon különösen ismerősen cseng, hiszen Mária Terézia magyar királynő is volt. A bécsi udvar számára a 18. században készült csillárok adták meg azt a formát, amelyet azóta is gyártanak, sokáig főleg a szomszédos Csehországban, a csiszolt üveg egyik híres központjában. A régiségkereskedésekben ma is sok régi darab cserél gazdát, így az új gyártású mellett az antik csillár is reális választás.
Ha egy kristálycsillárról el akarja dönteni, valóban Mária Terézia-stílusú-e, nézze meg közelről az egyik karját. Ha a fém végig látszik, és a díszítés csak ráakasztott függőkből áll, akkor fémvázas csillárról van szó. A Mária Terézia-karon a vasat vagy a sárgarezet mindkét oldalról üvegcsík fedi, a csíkok illesztéseinél pedig virágszerű üvegrozetták ülnek, amelyek a csavarokat is eltakarják.
A régi darabok váza kovácsolt laposvas volt, tűzi aranyozással vagy ónozva; a mai csillárok többnyire sárgarézből vagy acélból készülnek, arany, ezüst, króm vagy fekete felülettel. A karok lírára emlékeztető S alakban hajlanak ki, minden gyertyafoglalat alatt üveg csepptál ül, a karok között pedig nyolcszögletű kristályokból fűzött láncok futnak. Alattuk mandula, levél, prizma és gömb formájú függők lógnak. A történeti csillároknak nincs középső rúdjuk, a nagyobb mai darabok viszont rendszerint kapnak egyet, mert az merevíti a vázat.
Felszerelve minden kristálycsillár nagyobbnak látszik, mint a katalógusképen. A belmagasság itt többet számít az alapterületnél: egy 2,6–2,7 m-es panellakás és egy 3–3,5 m-es polgári lakás egészen más méretet bír el. Az átmérőhöz jó kiindulás, ha a szoba hosszát és szélességét méterben összeadja, és megszorozza nyolccal: az eredmény centiméterben adja az átmérőt, egy 4 × 5 m-es szobánál tehát kb. 70–75 cm-t.
| Hová | Mire figyeljen |
|---|---|
| Nappali panellakásban | mennyezeti változat vagy rövid láncos csillár, 3–6 kar, kb. 50–65 cm átmérő |
| Szalon polgári lakásban | kétszintes, 8–12 karú csillár, hosszabb lánccal lejjebb engedve |
| Hálószoba | 3–5 kar, 40–55 cm átmérő, szabályozható fényerő |
| Étkezőasztal fölé | 75–90 cm-rel az asztallap fölött, az asztalnál kb. 30 cm-rel keskenyebb |
| Előszoba, közlekedő | a legalsó kristály legalább 210 cm-re a padlótól |
A lámpák leírásában a „kristály” szó sokféle anyagot takar. Az ólomkristály legalább 24 % ólom-oxidot tartalmaz, a 30 % fölötti változat pedig még nehezebb, és még erősebben töri a fényt: ettől lesznek szivárványszínűek a villanások a falon. Az ólommentes kristályüveg és a K9 optikai üveg szintén víztiszta, alig marad el tőle. Az akril függő könnyű, de karcolódik, idővel megsárgulhat, és a fénye laposabb. Antik darabnál érdemes egy függőt kézbe venni: az ólomkristály érezhetően nehéz, a kézzel csiszolt élek élesek és kissé egyenetlenek, a préselt darabokon viszont lekerekített élek és öntési varrat látszik.
A gyertyaformájú foglalatok többsége E14-es. A csillogáshoz átlátszó bura kell: víztiszta LED gyertyaizzó vagy filament izzó, 2700 K-es meleg fehér fénnyel és legalább 90-es színvisszaadási indexszel (CRI). Opál vagy matt burával a kristályok nem szikráznak. Ha fényerő-szabályzót tervez, minden izzónak szabályozhatónak kell lennie, és illenie kell a szabályzóhoz. A legtöbb ilyen csillár IP20-as, vagyis száraz helyiségbe való.
Egy kisebb csillár 3–6 kg, egy nagy akár 10–30 kg is lehet, ezért a födémbe rögzített kampóra kerül: panelházban a betonfödémbe, régi épületben a teherhordó szerkezetbe. A gipszkarton önmagában nem tartja meg. A 230 V-os bekötést bízza villanyszerelőre. A kristályfüggők a szerelés legvégén, a váz bekötése után kerülnek fel, a gyártó ábrája szerint.
Kapcsolja le az áramot, várja meg, míg az izzók kihűlnek. Néhány hetente elég puha porolóval vagy mikroszálas kendővel, pamutkesztyűben átporolni. Évente egyszer-kétszer szedje le a függőket, és mossa át langyos (legfeljebb kb. 35 °C-os) vízben egy kevés szesszel vagy ecettel, majd egyenként, szöszmentes kendővel törölje szárazra. Súrolószert és filmréteget hagyó mosogatószert ne használjon.
Igen, főleg kontrasztként. Egyszerű falak és letisztult bútorok mellett egyetlen klasszikus csillár sokkal hangsúlyosabb, mint egy díszítésekkel teli szobában. Az ezüst, króm vagy fekete keretes változatok kevésbé hatnak palotainak.
2,6 m körüli belmagasságnál a mennyezetre simuló változat a biztonságosabb: nem lóg a fej fölé, mégis megmarad a kristályok fénye. A függeszték ott jó, ahol alá asztal kerül, így senki sem megy el közvetlenül alatta.
Az arany keret melegen átdereng az üvegen, és fa bútorokhoz, meleg színekhez illik. Az ezüst és króm hűvösebb, modernebb hatású, szürke és fehér terekben mutat jól.
Ha a váz ép, és megvan az eredeti üvegcsíkok, rozetták nagy része, általában igen. A hiányzó elemeket formában, méretben és csiszolásban illeszkedő darabokkal kell pótolni, és a régi vezetékeket érdemes villanyszerelővel kicseréltetni.
A hálószobába igen, ott egy kisebb, 3–5 karos, szabályozható fényerejű darab a kellemes. A fürdőbe a legtöbb IP20-as csillár nem való, oda kifejezetten magasabb védettség kell.
Más stílusú és anyagú csillárokról bővebben: csillárok. A mennyezetre simuló, alacsony belmagassághoz való változatokról: mennyezeti csillárok.
