Ingyenes szállítás 66 000 Ft értékű rendeléstől*
{{ aa_name() }}
Összes kategória
Ajándékok
Függőlámpák
Kerti lámpák
Téli kiegészítők
Téli játékok
{{ bb_name() }}

Kültéri LED fényvetők és reflektorok – teljesítmény, IP és sugárzási szög


A LED fényvető a ház körüli legpragmatikusabb lámpa: az a dolga, hogy megvilágítsa a kocsibeállót, a kertkaput, az udvart vagy a homlokzatot – fényesen, olcsón és megbízhatóan, éveken át, bármilyen időben. A gond csak az, hogy nagyjából évtizedenként egyszer veszünk ilyet, a gyártók pedig a wattok, lumenek, szögek és IP-kódok nyelvén beszélnek. Ez az útmutató mindent sorban lefordít: miben különbözik a fényvető a reflektortól és a régi „halogéntől”, mennyi teljesítmény kell a kocsibeállóra és mennyi a pajta mögötti placcra, hogyan működik a mozgásérzékelő és merre ne irányítsuk, milyen színhőmérsékletet válasszunk, hogy az udvar ne áruházi parkolónak nézzen ki – és hány fényvető kell valójában egy tipikus telekre.

Kültéri helyfény Maytoni Scope fekete alumínium IP65 O025FL-01B

Tartalomjegyzék

  1. Fényvető, reflektor, „halogén” – melyik micsoda
  2. Teljesítmény és lumen: mennyi fény mekkora felületre
  3. Sugárzási szög és szerelési magasság
  4. Mozgásérzékelős LED fényvető
  5. Fényszín a szabadban
  6. IP, szerelés és bekötés
  7. Hány fényvető kell egy telekre?
  8. Összegzés

Fényvető, reflektor, „halogén” – melyik micsoda

Három elnevezés kering a boltokban és a beszélgetésekben, tegyünk hát rendet rögtön az elején:

  • LED fényvető – lapos, téglalap alakú lámpatest széles fénynyalábbal (általában 100–120°), amelyet arra terveztek, hogy nagyobb felületet árasszon el fénnyel: kocsibeállót, udvart, homlokzatot. Falra, oszlopra vagy árbócra szerelik, állítható kengyelen.
  • Kültéri LED reflektor (spot) – irányított lámpatest szűkebb szöggel (tíz-egynéhánytól ~60°-ig), amely konkrét célt „emel ki” a sötétből: egy fát, egy szobrot, egy homlokzatrészletet, egy kaput. A kerti változatokhoz gyakran földbe szúrható tüske jár.
  • „Halogén” – a LED előtti korszak izzószálas halogén fényvetőitől örökölt köznapi név. A mai LED fényvető ugyanazt a fényt adja ~80–90%-kal kisebb áramfelvétel mellett, és sokkal kevésbé melegszik, mint a halogén (bár a működő lámpatest háza még mindig forró lehet) – ha valahol a falon még egy igazi 300 vagy 500 wattos halogén lóg, cseréje rendszeres használat mellett kivételesen gyorsan megtérül.

A fényvető és a reflektor közti határ elmosódó – a kulcs a sugárzási szög, amelyről mindjárt szó lesz.

Teljesítmény és lumen: mennyi fény mekkora felületre

Az első vásárlási szabály: lument hasonlítsunk össze, ne wattot. A watt azt mondja meg, mennyi áramot vesz fel a lámpatest; a lumen – mennyi fényt ad. A korszerű LED fényvetők általában wattonként 90–120 lument hoznak, tehát tájékoztató létraként:

  • 10 W (kb. 1000 lm) – kertkapu, bejárat, melléképület ajtaja; pontfeladatok 10–20 m²-en,
  • 20 W (kb. 2000 lm) – egyautós beálló, terasz, kukatároló és biciklibeálló,
  • 30 W (kb. 3000 lm) – szélesebb beálló, kisebb udvar, házhomlokzat,
  • 50 W (kb. 5000 lm) – gazdasági udvar, manőverező terület, hátsó kert,
  • 100 W (kb. 10 000 lm) – nagy manőverező placc vagy parkoló.

Hogyan váltjuk át ezt felületre? A közlekedéshez és tájékozódáshoz (út a kapuig, beálló) átlagosan 20–30 lux elég, a kültéri munkához (műhely fedél alatt, favágás) 50–100 luxot célozzunk. Egyszerűsített képlet, amely a szórási és visszaverődési veszteségeket is számolja: szükséges lumen ≈ terület × kívánt lux ÷ 0,5. Példa: 50 m²-es beálló × 30 lx = 1500 lm a felületen, vagyis 2500–3000 lumenes lámpatest – egy 20–30 W-os fényvető. A sötét térkő és homlokzat többet nyel el – ilyenkor a felső határral számoljunk.

Két gyakorlati megjegyzés: két kisebb fényvető jobb, mint egy nagy – a két irányból érkező fény megrövidíti az árnyékokat és kevésbé vakít; és egy kis fénytartalék jól jön, de ne méretezzük túl a lámpát több osztállyal – energiába, a szomszédok jóindulatába kerül, és stadionná változtatja a kertet.

Sugárzási szög és szerelési magasság

A sugárzási szög dönti el, hogy a lámpatest „áraszt” vagy „céloz”:

  • 100–120° (fényvető) – széles fényszőnyeg; a földön a fényfolt átmérője nagyjából a szerelési magasság két-háromszorosa, a szélek felé erősen csökkenő fényerővel. Minél magasabbra kerül a lámpa, annál nagyobb felületet fed le – és annál kevesebb lux jut minden méterre.
  • 25–60° (reflektor) – összpontosított nyaláb akcentfeladatokra: fa alulról való megvilágítása, a homlokzat textúrájának kiemelése, kapu megvilágítása távolról. A földbe szúrható kültéri LED reflektor a kerttel együtt költöztethető – nincs ennél rugalmasabb akcentfény.
  • Szerelési magasság: 2,2–2,8 m bejáratokhoz, kapukhoz és érzékelős lámpákhoz, 3–4 m a beállóhoz és az udvarhoz, 5–6 m árbócon egy placc fölött – ott viszont nagyobb teljesítmény vagy több lámpatest kell.
  • Hüvelykujjszabály: a széles szöget szereljük magasra és irányítsuk meredeken lefelé; a szűk szöget – alacsonyra, úgy, hogy a nyaláb a célon (falon, lombkoronán) fejezze be útját, ne az ablakokban vagy a kerítés fölött. A fordított kombinációk vakítást és égbe világítást szülnek.

Mozgásérzékelős LED fényvető

A mozgásérzékelős LED fényvető a legésszerűbb változat mindenhol, ahol a fénynek csak hívásra kell dolgoznia: a kapunál, az ajtónál, a kukatárolónál, a ház mögötti átjáróban. A PIR-érzékelő a mozgó hőforrásra reagál, jellemzően 8–12 m hatótávon és 120–180°-os szögben, a ház alján található három tárcsa pedig mindent beállít, ami kell:

  • LUX – az alkonyati küszöb: úgy, hogy a lámpa ne kapcsoljon be nappal,
  • TIME – a világítás ideje mozgásészlelés után (általában néhány másodperctől több percig) – az ajtóig sétáláshoz 1–3 perc elég,
  • SENS – az érzékenység: vegyük lejjebb, ha macskák és sünök ébresztgetik a lámpát.

A leggyakoribb szerelési hibák, amelyektől az érzékelő „megbolondul”: az érzékelési mező utcára vagy járdára irányítása (minden járókelő és autó felkapcsolja a fényt), bokrokra és ágakra (a naptól átmelegedett, szélben mozgó lomb betolakodót tud utánozni), valamint hőforrásokra – hőszivattyú kifúvójára, kéményre, szellőzőrácsra. Az érzékelő a várt mozgásirányra keresztben lát a legjobban, nem „szemből” az érkezőre – így észlel a legmegbízhatóbban.

Két helyzet, amikor jobb kihagyni az érzékelőt: a reprezentatív homlokzat (ott a fénynek egész este játszania kell – alkonykapcsoló vagy időzítő való oda) és a helyek, ahol üldögélünk – senki sem szeret kétpercenként integetni.

Fényszín a szabadban

A fényvetőket három színben árulják, és mindegyiknek megvan a helye:

  • 3000 K (meleg fehér) – azok a zónák, amelyekre a házból nézünk és amelyek mellett pihenünk: terasz, kert, homlokzat, bejárati út. A meleg fény nem változtatja a zöldet kórházi folyosóvá, és kíméletesebb az éjszakai tájjal.
  • 4000 K (semleges fehér) – az univerzális munkaválasztás: beálló, udvar, fészer, kukatároló. Jó láthatóság és természetes színek „fagyos” tónus nélkül.
  • 6500 K (hideg fehér) – kizárólag műszaki feladatok: építkezés, rámpa, műhely. Ház mellett ridegen hat, és sötétben ez vakít a legjobban.

A színtől függetlenül a házhoz és a kerthez CRI ≥ 80 lámpatesteket válasszunk – alatta a zöld és a homlokzat elveszíti a színeit.

És ne feledkezzünk meg a jószomszédi oldalról: a túl laposan irányított fényvető ablakokba világít – a sajátunkba és máséba is –, az ég megvilágítása pedig energia- és fénypazarlás. Irányítsuk a nyalábot lefelé, a saját telkünkre, a teljesítményt pedig a feladathoz válasszuk, ne „tartalékra”. A kisebb fényburok ráadásul több látható csillagot jelent – ez a bónusz egyetlen adatlapon sem szerepel.

IP, szerelés és bekötés

  • Védettség: a szabad ég alatti lámpák standardja az IP65 – porzáró és vízsugárálló, azaz bírja az esőt minden irányból és a slaggal lemosást (de a magasnyomású mosót nem). Az IP44-es változatok a csapóesőtől védett tető alatt elegendők. A földbe szúrt, víznek és sárnak legjobban kitett reflektorok gyakran IP66-osak – ahol pedig időszakos elöntés lehetséges, keressünk IP67-et.
  • Mechanikai ellenállás: a talaj közelében és „forgalmas” helyeken (garázs, kapu) figyeljük az IK-mutatót – a kitett pontokon IK08–IK10 a jó érték.
  • Kengyel és célzás: az állítható kengyel a siker fele – sötétedés után úgy igazítjuk a szöget, hogy a fény a célon feküdjön, ne fölötte. A csuklót csak az esti próba után húzzuk meg.
  • A bekötést bízzuk villanyszerelőre: a kültéri áramkörökhöz 30 mA-es áram-védőkapcsoló, megfelelő IP-jű kötődobozok és átvezetők kellenek, a telken futó kábelekhez pedig földbe fektethető változat. Az I. érintésvédelmi osztályú lámpáknak bekötött védővezető kell, a kábelt a lámpatestbe való belépés előtt csepegtető hurokkal vezessük, a tömszelencét pedig húzzuk rá a vezetékre – az tartja az egész tömítettségét.
  • Árbóc és oszlop: az árbócra szerelt lámpákat a gyártó által előírt tartókhoz csavarozzuk, és az első vihar után ellenőrizzük – a rezgés meg tudja lazítani a csavarokat.

Hány fényvető kell egy telekre?

Arra a kérdésre, hogy hány fényvető kell egy telekre, ugyanaz a válasz, mint a legtöbb fénykérdésre: kevesebb teljesítmény, több pont. Egy tipikus családi házas teleknek három-négy lámpatest kell, mindegyik saját feladattal:

  • kertkapu és bejárat – 10 W mozgásérzékelővel; köszönti a lakókat és a vendégeket, elriasztja a hívatlanokat,
  • beálló/kapu – 20–30 W, érzékelővel vagy alkonykapcsolón, a falra vagy a kapuoszlopra szerelve,
  • gazdasági udvar / hátsó rész – 30–50 W mozgásérzékelővel ott, ahol bevásárlószatyrokkal vagy tűzifával teli kézzel közlekedünk,
  • akcent (opcionális) – 10 W-os reflektor tüskén egy fa alatt vagy a homlokzatnál, alkonyérzékelőn, a szépségért, nem a funkcióért.

Nagy telken (1500 m²+) egy további 50 wattos fényvető az árbócon vagy a pajta falán egyetlen konkrét zónát világít be – a ház mögötti placcot vagy a gazdasági részt –, és ha a placcon sötétedés után dolgozni is kell, tervezzünk inkább két lámpát két irányból, mint egy erőset: eltűnnek a mély árnyékok, a vakítás pedig felére csökken.

A teljes kínálatot két kategóriában találjuk: a széles nyalábokat a LED reflektorok, az irányított akcent- és kerti lámpákat a Kültéri reflektorok kategóriában.

Összegzés

A jó LED fényvetőt öt lépésben választjuk ki: lumen a feladathoz (nagyjából terület × lux ÷ 0,5, közlekedéshez 20–30 lux, munkához több), sugárzási szög (a széles áraszt, a szűk céloz), mozgásérzékelő oda, ahol a fény csak hívásra dolgozik, fényszín (3000 K a pihenőzónáknál, 4000 K a feladatokhoz) és IP65 plusz ésszel végzett szerelés – a nyaláb lefelé, a bekötés villanyszerelőtől. Egy tipikus teleknek három-négy átgondolt pont elég egyetlen „stadionreflektor” helyett. A böngészést kezdjük a LED reflektorok kategóriában, a kerti akcentreflektorokat pedig a Kültéri reflektorok részlegben találjuk.

Talán érdeklik az alábbi kategóriák termékei?

LED reflektorok, Kültéri reflektorok
Címkék & Blog kategóriák

Ossza meg ezt az oldalt